Emiatt a 10 dolog miatt hasznos a meditáció

A stressz csökkentése az egyik leggyakoribb ok, amiért az emberek meditálni kezdenek. A mentális és fizikai stressz megnöveli a kortizol (stressz hormon) szintet a szervezetben. A túl sok stressz rossz alvást eredményezhet, depresszióhoz és szorongáshoz vezethet, növelheti a vérnyomást és hozzájárulhat az általános fáradtsághoz és a borús gondolkodáshoz. Egy nyolc hetes vizsgálatban a meditáció csökkentette a stressz okozta gyulladásos tüneteket. Egy másik, közel 1300 felnőttnél végzett tanulmány is ugyanezt mutatta ki.

Ha kevesebbet stresszelünk, kevésbé szorongunk. A szorongásos zavarok tünetei közé tartoznak a fóbiák, a szociális szorongás, a paranoiás gondolatok, a rögeszmés-kényszeres viselkedés és a pánikrohamok. Egy 2 466 résztvevővel végzett nagyobb tanulmány azt mutatta, hogy a rendszeres meditáció csökkentheti a szorongás szintjét.

Aki gyakran meditál, agyának azt a területét stimulálja, amelyhez a pozitív érzelmek kötődnek. Ezzel magyarázható az öngyógyító képesség. A rendszeres meditáció során a félelemérzetért felelős agyi régió mérete csökken.

A meditáció egyes formái segíthetnek abban, hogy közelebb kerüljünk önmagunkhoz, a körülöttünk lévő emberekhez, az életünkhöz, az életfeladatunk megértéséhez. A meditáció a kreatívabb problémamegoldást is eredményezheti.

Serkenti a koncentrációt, elősegíti az elme éberségét és segít a kognitív funkciók javításában.  Egy tanulmány egy nyolc hetes meditációs tanfolyam hatásait vizsgálta, és kiderült, hogy javította a résztvevők képességeit. Kutatások alapján kimondható, hogy már napi 12 perces meditáció is növeli az agy vérellátottságát. A rendszeres jóga és a meditáció megsokszorozza az agy teljesítményét.

A meditáció a memóriavesztés csökkentése mellett javíthatja a demenciában szenvedő betegek memóriáját. A Thomas Jefferson Egyetemi Kórház kutatói 15 memóriaproblémától, korral járó memóriavesztéstől, illetve Alzheimer-kórból eredő enyhe fokú memóriakárosodástól szenvedő embereket vizsgáltak. Minden résztvevő egy mantra alapú (úgynevezett Kirtan Kriya) meditációs tanfolyamon vett részt 8 héten át napi 12 percig. A Journal of Alternative and Complementary Medicine című szakfolyóiratban megjelent tanulmány szerint a meditáció jelentősen serkentette egyes agyterületek vérellátását, továbbá javította a kognitív funkciókat is.

A kutatások kimutatták, hogy a meditáció segíthet az embereknek, hogy megtanulják a figyelmük átirányítását, növeljék az akaratukat, kontrollálják érzelmeiket és impulzusaikat és megismerjék az addiktív viselkedésük mögötti okokat. Addiktológiai értelemben kiemelhető, hogy a mindfulness-technikák segítségével, vagy a módszert akár önálló terápiaként alkalmazva csökkenthető a sóvárgás mértéke és a visszaesés esélye.

A meditáció segít megnyugtatni a testet, felszabadíthatja a feszültséget és békés állapotba hozhat, aminek segítségével könnyebben fogunk elaludni. A meditáló álmatlanok többsége nemcsak hamarabb tér vissza a jó alváshoz, hanem hosszú távon meg is őrzi azt.

A fájdalom észlelése kapcsolatban van az elme állapotával, és ez stresszes körülmények között megemelkedhet. A meditáció csökkentheti az agyi fájdalom érzékelését. Ez segíthet a krónikus fájdalom kezelésében az orvosi ellátás vagy terápia kiegészítéseként. Bár a fájdalominger ugyanaz a meditálók és a nem meditálók körében, a meditáció hatása az, hogy megváltozik, ahogyan az agy kezeli a stresszt, kevesebb félelemmel, szorongással, depresszióval és neurotikus áthatással teszi azt.

A vérnyomás kiegyensúlyozásában elsősorban a nyugtató hatású előrehajlások és a lassú, mély légzés, valamint a meditációs gyakorlatok segíthetnek. Több kutatás is bebizonyította, hogy a jóga csökkenti a vérnyomást annak köszönhetően, hogy csökkenti a stresszt, amely összefüggésbe hozható nemcsak a rövidtávú vérnyomásingadozással, hanem a krónikus állapot kifejlődésével is.