Bemutatkozás és a medencék adatai

A fürdő június 14-én újra megnyitott!

A gyógymedence szabálytalan ötszög alakú, körben és középen ülőpaddal kialakított, oldalról teljesen, felül részben zárt kialakítású.

1998-ban a termálvizet a Népjóléti Minisztérium Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatósága 101/Gyf/1997. számú határozatával „Borostyán gyógyvíz” néven gyógyvízzé nyilvánította.

A gyógyvíz igen nagy ásványi-anyag tartalmú (3,0 g/l) nátrium-hidrogénkarbonátos, kloridos, jodidos, fluoridos, szulfidos ásványvíz, jelentős metabórsav és metakovasav tartalommal. A hévíz gyógyhatásának bizonyítására az orvosi vizsgálatokat kettős vak, valamint után követéses (3 hónapos) módszerrel végezték el. A fürdőkúra különösképpen a mozgásszervi betegségek (kiváltképp a lumbális spondylosis) esetében volt hatásos.

A Parkfürdő további két medencével rendelkezik, melyek sajnos nem üzemelhetnek a jelenlegi közegészségügyi előírások miatt.

A fürdő mellett kemping is található!

Mezőkovácsháza Déli Parkerdeje és a Parkfürdő közé ékelődve helyezkedik el a Borostyán kemping. Csodálatos, rendezett környezetben várja a pihenni, kikapcsolódni, gyógyulni vágyó vendégeket.

A kempingben 50 férőhelyes lakókocsi, lakóbusz álláshely, 30 sátorhely és 3 db apartman szoba található. Közös étkező, valamint részben már felújított vizesblokkok biztosítják a mindennapok kényelmét. A szomszédos parkerdő ligeteiben és tisztásain pihenő és játszóhelyek, sétautak várják a természetet kedvelő látogatókat.

Mezõkovácsháza Békés megye délkeleti területén elhelyezkedõ, jellegzetes alföldi kisváros. A települést valószínűleg Hunyadi János fegyverkovácsairól nevezték el. A XV. században, éppen abban az idõben jelenik meg írásos említése elõször - 1463: Kowachaza -, amikor a családnevek még kialakulóban voltak, valószínű, hogy a Kovácsnak nevezett személy ekkor még valóban e szakmának a mestere volt.

A település másik néveredet-története a török harcok utáni elnéptelenedõ korból való. Eszerint, ezen a pusztán vezetett keresztül az az út, melyen az Erdélyen túli részeken tartott szarvasmarhákat hajtották a bécsi vásárokra eladni. Az út mellett egy élelmes kovácsmester házat épített. Amint tudjuk, abban az idõben a kovácsok a mesterségük mellett emberek és állatok gyógyításával is foglalkoztak, így érvágást is végeztek, sõt szállást, élelmet is biztosítottak az átutazóknak.

Csakhamar kialakult a marhahajtók között az a szokás, hogy annak a kovácsnak a házánál pihentek meg, aki az út mellett a mezõn építkezett. Nyilvánvaló hogy nagy forgalom miatt a kovács jó anyagi körülmények között élt, s így a kovács háza mellé újabb házak is épültek. A hosszú évtizedek alatt kialakult település ennek következményeként kapta a Kovácsháza nevet. Mivel a házak az út mellett hosszan elnyúlva épültek meg, a település neve a XIX. század vége felé Hosszúkovácsháza névvel bírt, majd a település fejlõdése, újabb házak, utcák építése után kialakult végleges neve: Mezõkovácsháza.

Mezőkovácsházi napok minden évben Államalapítás ünnepén, augusztus 20-án.

Jelenleg nem üzemelő medencék: