Három tipp, hogy egészséges maradjon télen

Összeszedtünk három természetes módszert, melyek jó szolgálatot tehetnek a vírusokkal és bacikkal vívott csatákban.

A D-vitamint szervezetünk napfény segítségével állítja elő, azonban kisebb dózisban zsírosabb halak, például lazac, és tej elfogyasztásával is hozzájuthatunk. A D-vitamin valójában nem is vitamin, hanem egy hormonszerű előanyag, amely hozzájárul az aktív D-hormon termelődéséhez a szervezetben. Mivel itthon késő ősztől kora tavaszig a napsugárzás nem elegendő a szükséges mennyiségű D-vitamin termelődéséhez, hiányállapot léphet fel. Alternatív megoldásként táplálékkiegészítők segítségével is megoldhatjuk a D-vitamin utánpótlást. Ezt a lehetőséget érdemes mérlegelni, ugyanis az American Journal of Clinical Nutrition nemrégiben publikált kutatásban arra jutottak, hogy azok a gyerekek, akik naponta fogyasztottak D-vitamin táplálékkiegészítőt (1200 NE/nemzetközi egység), 40 százalékkal kisebb eséllyel betegedtek meg, mint a kontroll csoport tagjai. Laboratóriumi vizsgálatok során arra jutottak, hogy a D-vitamin valószínűleg segít az immunsejteknek azonosítani és elpusztítani a baktériumokat és vírusokat.

Egy, a Brain, Behavior and Immunityben publikált kutatásból az derült ki, hogy azok az egerek, melyeket vízben oldódó rostban gazdag étrenden tartottak, fele annyi idő alatt gyógyultak ki egy bakteriális fertőzésből, mint azok a társaik, akik vegyesen fogyasztottak vízben nem oldódó és oldódó rostokat. Vízben oldódó rostokat bőséggel találunk a citrusfélékben, az almában, a répában, a babokban és a zabban - ezek segítenek a gyulladások leküzdésében. A vízben nem oldódó rostokat tartalmazó élelmiszerek - búza, teljes kiőrlésű gabona, diófélék, zöld leveles zöldségek - fogyasztása szintén fontos egészségünk szempontjából, azonban az immunrendszerünkre nincs hasonló hatásuk. Célozzuk meg az ajánlott napi rostbevitelt, 25-35 grammot - ez nagyjából egy kilogramm zöldségnek vagy 5-10 dkg korpának felel meg.

Azoknak a túlsúlyos felnőtteknek, akiknek harmadával csökkentették a napi bevitt kalóriamennyiséget, immunrendszerük 50 százalékkal javult - derített rá fényt a Tufts University hathónapos kutatása. A kalóriacsökkentés következtében a szervezetünkben fellelhető vegyületek száma is megfogyatkozik, amelyek elnyomhatják az immunválaszt. Az állatokon folytatott vizsgálatok során arra jutottak, hogy a kalóriabevitel korlátozása normál testsúlyú embereknél is működik. Érdemes beállítani a megfelelő, egészséges testsúlyunkat, mivel ha a szükségesnél többet eszünk, az az immunrendszerünket is visszaveti. Azonban nem elég csupán a mennyiségre koncentrálni, a minőséget is szem előtt kell tartani. Együnk sok gyümölcsöt és zöldséget, illetve válasszunk sovány fehérjeforrásokat, mint a hal, csirkehús vagy alacsony zsírtartalmú tejtermékek.