Magyar csodák: most kiderül, mi történt a föld alatt
A Megalodus Barlangkutató és Geológus Szakcsoport negyven évnyi munkáját foglalta össze Tata barlangjairól és karsztjelenségeiről írt könyvében Almády Zoltán, a csoport vezetője.
A szerző elmondta, hogy a napokban megjelent 160 oldalas kiadványt az önkormányzat városi értékek bemutatására kiírt pályázatára készítette el. A fotókkal, grafikonokkal gazdagon illusztrált kötet leírja a tatai források keletkezését és az általuk létrehozott barlangok feltárását.
A könyvben jelentős részt foglal el a város legnagyobb barlangja, a Megalodus-barlang bemutatása. A létesítményt a Kálvária domb közelében lévő kőbányában egy robbantás után fedezték fel, eredeti, természetes bejáratának nyomát sem lehet találni.
Tükörfényes fal és kavicsok
A 250 méter hosszú járat különlegessége, hogy a feltörő meleg forrásvíz a mészkövet a kőzet réteglapja mentén is oldotta, így a 180 millió éves Megalodus-kagylók ökölnyi-gyermekfejnyi kövületeit reliefszerűen kipreparálta a kőzetből.
Az Angolparkban található Angyal-forrási barlang egyedülálló módon nem kőzetben, hanem kavics-konglomerátumban jött létre. A körte formájú, 17 méter hosszú és 15 méter széles, öt méter magas üregben a vízben nagy energiával mozgó szemcsék tükörfényesre polírozták az üreg falát és az abban lévő kavicsokat. A képződmény egyedi jellegénél fogva felkerült a fokozottan védett barlangok listájára. Feltárásakor kovakő pengéket, kőbaltákat, római pénzeket találtak a kihordott üledékben.
Zuhatagszerűen folyt alá a forrásvíz
A kötet bemutatja a térség egyik legkülönösebb képződményét, a Feszty-barlangot, amely a befogadó kőzettel egy időben keletkezett. Kialakulása során a forrásvíz zuhatagszerűen folyt alá, a víz mészkőtartalma a felső rétegekben kivált, ezek az üregek később, a lerakódás növekedésével bezáródtak. Hasonló módon jött lére a lillafüredi Anna-barlang és a budai Vár alatti barlangrendszer egy része.
A Tükör-forrási barlang 30 méter mély, csaknem függőleges kürtőjében természetes geológiai feltárásként 16 féle réteg figyelhető meg, köztük egy barnakőszén-telep. A rétegekben a forrás által felhozott keményebb szemcsék eróziós úton három nagyobb termet hoztak létre.
A barlangkutató csoport vezetője a kiadványt Vajna György emlékének szentelte, aki újságíró szakmája mellett elindította és évtizedekig vezette a tatai barlangok feltárását.
Forrás: MTI
