Rövidülnek a nappalok: a fényszmog veszélyei

A mai ember ideje egyre kisebb részét tölti a szabadban, a napfény jótékony testi-lelki hatásainak kitéve. Pedig 100 évvel ezelőtt az ember ideje nagy részét még a szabad ég alatt töltötte. Ez mára gyökeresen megváltozott. Sötétben megyünk, vagy éppen jövünk haza munkahelyünkről, sőt a tél közepén gyakran csak akkor látjuk az eget, mikor ebédszünetben kiszakadunk az irodából. Időnk nagy részét tehát természetes fényben nem bővelkedő, zárt terekben töltjük. Az égők, fénycsövek által megvilágított tér szinte természetes létközegünkké vált.

Nem is gondolunk rá, hogy a mesterséges fényforrások, ezek közül is elsősorban a fénycsövek katasztrofális hatással vannak ránk! Szinte fénymérgezésről beszélhetünk. Több kutatás jutott hasonló eredményre ezzel kapcsolatban.

A mesterséges fények negatív hatása annál erőteljesebb, minél kevésbé hasonlítanak a napfényben megtalálható teljes fényspektrumra. A fehér fény gyakorlatilag ugyanúgy hat szervezetünkre, mint a stressz, amely - amennyiben adaptációs mechanizmusunk nem megfelelően működik - akár meg is betegíthet bennünket.

Napfény és neonfény ég és föld, ez pedig pszichénkre, sőt hosszabb távon immunrendszerünkre, szervezetünkre is káros hatású. Mivel sajnos az iskolákban, irodákban és más munkahelyeken jellemzőek a neoncsövek, ez a probléma rengeteg embert érint!

Ha huzamosan mesterséges fényben létezünk, az ráadásul téli bioritmusunkat is felboríthatja, mely alapesetben egy alacsonyabb szerotonin és egy magasabb melatonin szintet jelent. Utóbbi felelős nagyobb téli alvásigényünkért. A fényszmog negatív hatásai között szokták említeni a szénhidrátéhséget, vagy éppen a csökkenő libidót.

Hogy kiküszöböljük ezeket, ősztől tavaszig tudatosan használjuk ki a napfényes órákat, vagyis öltözzünk fel melegen és irány a szabadba!