A csillagra mennek a magyar szállóvendégek

Míg 15 európai országban létezik a hotelek, szállodák valamilyen kötelező osztályba sorolása, addig Magyarországon - bár nemzeti tanúsító védjegy - még nem előírás a HOTREC, az Európai Unió szálloda- és vendéglátó szövetségeinek szervezete által alapított HotelStars Union csillagok alkalmazása. A hazai regisztrált közel 500 szállodából mintegy 380-at minősítettek a tanúsítvány 2012-es bevezetése óta, ami a hazai szállodák kapacitásának csak közel 40 százalékát fedi le. Pedig a minősítő tanúsítvány kiemelt szerepet játszik a hazai szállodák teljesítményében - hívja fel a figyelmet Karakasné Morvay Klára, a Budapesti Gazdasági Főiskola adjunktusa.

A BGF kutatása szerint a magyar turisták által leggyakrabban keresett 3-4 csillagos szállodák vendégei inkább elégedettek az általuk kapott szolgáltatások ár-érték arányával, mint egy hasonló kategóriájú, de nem minősített, csillag nélküli hotel vendégei. Elégedettségük pedig végső soron bevételben realizálódik - emeli ki az adjunktus.

"Meglepő módon a csillaggal nem rendelkező szállodák kisebb része nemzetközi lánchoz tartozó, magas minőségű szolgáltatást nyújtó hotel, mely úgy véli, a kiépített márkanév önmagában erős minőségjelzésnek számít. Ugyanakkor a 815 magyar szállóvendéggel, valamint 23 szállodai szakemberrel készített kérdőíves vizsgálat eredményei szerint a hazai vendégek még nem igazodnak el úgy a márkanevek között, mint a tapasztaltabb utazóknak számító amerikai, francia, holland, angol társaik. Emiatt szobafoglaláskor keresik azokat a kapaszkodókat, amik csökkenthetik a szálláshely kiválasztásával kapcsolatos kockázatokat. Ezek közt a csillagok megléte és száma a legfontosabb számukra (3.71 pont, egy 1-től 5-ig tartó skálán), mely biztosabb információforrást jelent, mint az árak (3,22), a minőségtanúsítványok (3,19) vagy a hirdetések (3,19)" - emeli ki Karakasné Morvay Klára.

A csillaggal nem rendelkező szállodák többsége pedig azok az önálló hotelek, melyek tulajdonosai vagy nem tartják fontosnak a kategorizálást, vagy nem képesek teljesíteni a számukra kívánatos - vagy korábban használt - csillagokhoz tartozó követelményeket. A besoroláshoz szükséges díjak és fejlesztések ugyanis nehéz helyzet elé állítják a hazai szállodák többségét.

Pedig a hazai hotelek, szállodai szolgáltatások számára a folyamatos minőségfejlesztés létkérdés, emeli ki a BGF adjunktusa: "a kutatás alapján megállapítható, hogy a jelenleg nyereségesen működő szállodák többsége a válságot követően fejlesztésekbe fogott. Sikerüket támasztják alá az elmúlt évek foglaltsági adatai is, eszerint a magasabb kategóriájú, több csillaggal rendelkező szállodák jobb kihasználtságot érnek el, mint az alacsony besorolású vagy besorolás nélküli hotelek".