Termál nagyhatalom vagyunk - energia a föld alatt
Sokszor halljuk, hogy hazánkban rengeteg meleg vizes fürdő található, és hogy ehhez fogható bőség sehol másutt a világon nincs. Ennek oka, hogy a Kárpát-medencében a földfelszín alatti melegvíz-bázist relatíve vékony földköpeny fedi, azaz sokkal kisebb mélységből fel lehet hozni a hévízeket.
Ha csak Európát vesszük: valóban csak mutatóban akad termálvíz a kontinensen. A gejzírek hazája, Izland mellett csak Olaszországban vannak jelentősebb számban hőforrások.
Ma Magyarországon mintegy 1300 termálkút üzemel, melyeknek természetesen csak egy része szolgál fürdők vízbázisaként, más részük geotermikus energiát termel, például üvegházak fűtésére szolgál. A víz hőenergiájának ez a kihasználása azonban egyre jellemzőbb a fürdők és a fürdőkkel rendelkező települések vonatkozásában is. Egy kis befektetéssel a fürdőkben is meg tudják oldani a téli fűtési szezon igényeit a medencékbe kerülő vízzel. Ezek a 7-1000 méterről érkező felszín alatti vizek ugyanis jóval melegebben törnek fel, mint ahogy a medencékbe kerülnek - kénytelenek vagyunk hűteni őket.
Ez sajátosan magyar "probléma", hiszen az európai szabályozás már 30 C° felett termálvíznek minősíti a forrásvizeket. Hazánk csak '84-ben vette át ezt a szabályozást, addig egy ennél jóval szigorúbb elv érvényesült.
Hogy micsoda potenciál, micsoda energia található földünk alatt, azt az un. geotermikus grádiens fejezi ki. Ez az érték mutatja, hány méterenként emelkedik 1 fokkal a földalatti vizek hőmérséklete. Míg az európai átlag 33 m/C°, addig ez hazánkban mindössze 20! Így nem csoda, ha a 700-1000 méter mélyre fúrt kutakból 50-60 C˘ fokos vizek törnek fel, és látják el forró, gyógyító vízzel fürdőinket. Ám mivel ez túl forró lenne a fürdőzéshez, a vizet hűtőtornyokban visszahűtik, azaz téli szezonban most már igyekeznek a fűtési rendszert táplálni vele. Egyes településeken már nem csupán a fürdő, de a közintézmények fűtését is ily módon oldják meg.
Teo Wassermann, Csobbanj.hu
