Ásványvíz

Azt a felszín alatti vízrétegekből származó vizet nevezik ásványvíznek, amely tiszta mikrobiológiai és kémiai szempontból egészségre ártalmatlan, összetétele, oldott ásványianyag-tartalma közel állandó és literenként legalább 1000 mg, vagy az oldott összes szilárd ásványianyag-tartalma 500-1000 mg literenként, de tartalmazza a meghatározott (kalcium, magnézium, fluorid, jodid)  aktív biológiai anyagok valamelyikét.

Az ásványvizeket külsőleg és belsőleg is használják. Köznapi értelemben természetesen a belsőleg fogyasztható ásványvizekről beszélünk, azonban a fürdőkben is ásványvizekben fürdünk, még ha ez nem is tudatosul bennünk.

A víz összetételét általában ismertetik a fürdő bejáratánál. A kifüggesztett táblázat első oszlopa rendszerint a kémiai elem milligramm értékeit, a második a milligramm %-ot, a harmadik a Than-féle egyenérték %-ot mutatja. Ez utóbbiból a víz fő csoportosítása tudható meg, ha az 20 % feletti értéket mutat. Ha pl. a Na és a Cl ion értéke 20% feletti, konyhasós vízről van szó; ha a Ca, a Mg, a HCO3 értékei haladják meg a 20%-ot földes-meszes vízről beszélünk. Az ezen táblázatokban feltüntetett ún. makroelemek mellett még 30-50 kisebb mennyiségben előforduló, ún. mikroelemet is ki lehet mutatni. Ezek vagy erősítik egymás hatását, vagy egymással ellentétes hatást fejtenek ki. Az ásványi anyagok komplex módon fejtik ki hatásukat a szervezetre, így a hatás az összetétel ismeretében automatikusan nem állapítható meg. Szükség van orvosi vizsgálatokra a gyógyvízzé nyilvánítás előtt, azonban a főbb kémiai elemek ismeretében általánosságban értékelhető az egyes típusok élettani hatása.