Hét gyönyörű panoráma, amit bárki elérhet

Sokan vagyunk, akik gyakran járunk kirándulni, de ha már gyaloglásra adtuk a fejünket, szeretünk is eljutni valami fantasztikus helyre. Imádjuk a gyönyörű panorámát és jó érzéssel meséljük a következő napokban, micsoda „csúcsokig” jutottunk el.

A János-hegy minden Budapestre látogató turista számára kihagyhatatlan és sok fővárosban élő számára évről évre szinte kötelező. A János-hegy a Budai-hegység tagja, 528 méteres magasságával Budapest legmagasabb pontja és egyben legszebb kilátóhelye. A célpontot tömegközlekedéssel, fogaskerekű vasúttal vagy akár Libegővel is meg lehet közelíteni, amely utóbbi már önmagában is óriási élmény. A libegő végállomásától pár perces „hegymászással” máris ott vagyunk a kilátónál, amelyet Erzsébet királyné látogatása nyomán neveztek el a magyarokat oly kedvelő uralkodónőről. Miután megcsodáltuk a panorámát, a nap végén kellemes utazást tehetük a Gyermekvasút udvarias kis vasutasainak kalauzolásával, amely 2015-ben bekerült a Guinness-rekordok közé, mint a világ leghosszabb olyan vasútvonala, ahol a forgalmi és kereskedelmi szolgálatot gyermekek látják el.

Hazánk legmagasabb pontján, a Kékestetőn lévő kilátót érdemes felkeresni, hiszen tiszta időben nagyon szép körpanoráma tárul elénk. Szerencsésebbek jó időben az északra fekvő Tátra vonulatait is felfedezhetik. A torony magassága 176 m, a nyitott kilátó 45 m, a körpresszó 42 m magasan helyezkedik el. A körpresszóban érdemes megnézni a minipalack gyűjteményt. Közel 8000 darab minipalack gyűlt össze a világ minden tájáról. 

A Károly-kilátó a Soproni-hegység legnépszerűbb kirándulóhelye, az ide látogatók mindig felkeresik, hogy megcsodálhassák a Soproni hegység panorámáját. Gyalogosan és járművel egyaránt jól megközelíthető. A parkolótól kényelmes sétaút vezet a kilátóhoz a Lővérek kristálytiszta levegőjű erdein át. A kilátó kétszintes tetőteraszáról csodálatos panoráma nyílik, jó időben egészen messzire elláthatunk. Északkeleten a völgyben fekvő Sopront és a Fertőrákos-Balfi-dombság mögött elnyúló Fertő tavat láthatjuk, a másik oldalon, délkeleti irányban pedig a Harkai-csúcs, Kópháza és Nagycenk tárul elénk. Tiszta időben, a háttérben távol a Rax és Schneeberg hófödte csúcsai is láthatók a toronyból.

Visegrád Fellegvára, kilátója és turista útvonalai a legismertebb főváros környéki kirándulóhelyek közé tartoznak. A hegy megmászása és a Fellegvár gyalogos megközelítése embert próbáló feladat, de az út rengeteg csodát és fantasztikus panorámát rejt, érdemes nekivágni. A csúcs természetesen busszal vagy autóval is jól megközelíthető, de a bringások száma is szépen megnőtt errefelé az utóbbi években. Azon túl, hogy Visegrád remek kirándulóhely, gazdag régészeti lelőhelyként is számon tartják: többek közt neolitikus, rézkori és bronzkori telepek; bronzkori temető; római kori lelőhelyek találhatók itt. Visegrád Nagyvillám nevű csúcsának kilátóját, a Zsitvay-kilátót 1933-ban építették a 378 méter magas domb tetejére. Tiszta időben a fővárost és 100 kilométeres környezetét belátni, a Mátrától a Pilisig és Zsámbéki-medencéig. A Dunakanyar akár felhős időben is szabad szemmel látható.

Rendkívül népszerű kirándulóhely a fővárostól északra, a Visegrádi-hegység legmagasabb pontja, vagyis a Dobogó-kő. A remekül kiépített útvonalakon viszonylag jól bejárható az egész terület, bár a kalandorok is találnak megmászni valót, ha letérnek a kijelölt ösvényről. Megéri eljönni, ugyanis a tetejéről kiváló kilátás nyílik a Dunakanyarra, sőt tiszta időben a Magas-Tátra is kivehető. Az itt épült Rezső-kilátót és az ahhoz kapcsolódó sétányt néhány éve újították fel. A kilátóból Dömös felé tekintve a Rám-hegy, a Vadálló-kövek, a Prédikálószék és a Dunakanyarra nyílik gyönyörű kilátás, a Duna túloldalán pedig a Börzsöny csúcsai, többek között a Szent Mihály-hegy, a Csóványos és a Nagy-Hideg-hegy látható. A turistáskodásnak amúgy komoly történelme van errefelé: itt épült ugyanis az ország egyik első menedékháza. De valami más miatt is népszerű: egy ezoterikus nézet szerint itt található „a Föld szívcsakrája”, azaz „bolygónk szíve”, ami az ott tartózkodók szervezetét feltölti energiával.

Az Egertől alig 30 km-re fekvő Szilvásvárad autóval vagy tömegközlekedéssel is könnyen megközelíthető, de a bátrabbak akár a kerékpárral is nekivághatnak a kanyargós útnak. A csúcspont, a Milleneumi kilátó teraszának panorámája lenyűgöző látványt nyújt a Bükk minden évszakban más-más színben pompázó domborzata, tiszta, napos időben a távoli Tátra hegcsúcsai is láthatók. A 36 méter magas Millenniumi Kilátó 2000-ben épült a Bükki Nemzeti Park területén, a központból gyalogosan vagy részben kocsival is megközelíthető. A „hegymászást” követően a klasszikus séta a Szalajka völgyben kisvasutazással kezdődik a végállomásig a Fátyol-vízesésig, majd onnan kényelmes tempóban az összes látnivalót érintve sétálhatunk vissza a völgy bejáratáig.

Nehéz lenne ideálisabb helyet találni egy Balaton-felvidéki kilátónak, mint a Badacsony legmagasabb pontja. A hegy legmagasabb pontján lévő kilátó funkcióját már nem tudta ellátni, tekintettel arra, hogy a kilátó 10 méteres magasságánál a környező fák magasabbak, ezért is volt szükséges az új kilátó megépítésére, ami néhány éve el is készült és igazán impozáns lett. A Kisfaludy- kilátó a Badacsony hegy 438 m-es magassági pontjánál épült. Erkélyéről a Tapolcai-medence és az azt övező hegyek látványa tárul elénk. Minden irányban más érdekességek színesítik a tájat, kevéssé párás időben a Balatonnak gyakorlatilag a 2/3-át látni, Tihanytól egészen a Keszthelyi-öbölig. A parton üdülőtelepülések színes halmazai, mögöttük erdők és a Balaton-felvidék dombszerű hegyei követik egymást, szemben Fonyód és a déli part ejt ámulatba a Balaton kékségén túl. A másik irányba nézve látszik az egész Káli medence, a Fekete-hegy, a Szent György- hegy és Szentbékkála is.