Sopron

Bemutatkozás

Sopron Magyarország nyugati határa mellett, az Alpok lábánál, Bécstől 60 km-re, Budapesttől 220 km-re található. A város lakói híresek vendégszeretetükről és lakóhelyükhöz való hűségükről is. Ezt jelképezi a Sopron szimbólumán, a Tűztorony déli oldalán található Hűségkapu, mely az 1921-es népszavazás emlékét idézi fel. (A Trianoni döntés értelmében a város lakossága szavazás útján, szabadon dönthette el, Magyarországhoz vagy Ausztriához kíván tartozni.)

Soproni hangulat

A soproni belváros igazi kis ékszerdoboznak mondható, nem véletlenül népszerű az osztrákok körében is. A belső városrész kanyargós utcái, hangulatos terei, házainak boltíves kapui, míves erkélyei, műemlékei, középületei és az elő-elő bukkanó városfalai egyedülálló művészeti egységet alkotnak.

A Fő tér különleges hangulatát színeinek és fényeinek játékossága adja, mely egy tavaszi napsugaras reggelen vagy egy aranysárga őszi délutánon a legszebb. Először útikönyv nélkül, csupán hangulatnak engedve érdemes bejárni a történelmi városrész utcáit, benyomásokat szerezni egy-egy kapualjba bekukkantva. A legkülönbözőbb korokat és stílusokat képviselő emlékek a várost járó idegent azonnal rabul ejtik. A gótikus, barokk és reneszánsz építészeti megoldások mellett itt egyszerre jelen van a borpincékkel kialakított falusias városrészek hangulata. A városháza az 1896-os millenniumra épült, a vele szemben álló középkori Stornó ház a város talán leghíresebb épülete. Falai között egykor Mátyás király is megszállt. A Kecske templom a XVII. században koronázások és országgyűlések színhelyéül szolgált. A Fő téren álló Szentháromság-szobor pedig már-már Sopron védjegyének tekinthető.

A sopron-balfi fürdő mellett igazi vonzerőt jelentenek a Soproni borvidék minőségi borai, melyeknek népszerűsítésére bortúrákat, borvacsorákat, borkóstolókat is szerveznek.

Sopron a múzeumok városa

A múzeumok és gyűjtemények értékes kiállítási anyagai teljes körű képet adnak Sopron történelmi emlékeiről, gazdag kultúrájáról és élénk művészeti életéről.

Témakörönként csoportosított fakultatív ajánlatok, amelyből mindenki érdeklődésének megfelelően választhat:

Storno-Ház, Storno Gyűjtemény /Fő tér 8.

Zettl-Langer Gyűjtemény /Balfi u. 11.

Fabricius - Ház, XVII-XVIII. századi polgári lakások /Fő tér 6.

Scarbantia Fórum /Új u. 1.

Központi Bányászati Múzeum - Esterházy Palota /Templom u. 2.

Erdészeti, Faipari és Földméréstörténeti Gyűjtemény - Esterházy Palota /Templom u. 4.

Patika Múzeum /Fő tér 2.

Pékmúzeum /Bécsi u. 5.

Országos Evangélikus Múzeum Soproni Gyűjteménye

Soproni Horváth József Gyűjtemény /Hátsókapu 2.

Sopron környéke

Áprilisban indul el a több mint 30 éves Nagycenki Széchenyi Múzeumvasút gőzöse, amely október végéig szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon közlekedik menetrend szerint. Sőt: májusban, júniusban és júliusban péntekenként is várják a látogatókat. A sopronba kirándulóknak tehát már nem csak a Széchenyi emlékhely miatt érdemes felkeresniük Nagycencet! A Fertőboz és Nagycenk között közlekedő, keskeny nyomtávú vasutat a GYSEV üzemelteti, a kalauzok, sorompókezelők, váltókezelők pedig mind kisvasutasok.

Kellemes időtöltést ígérnek a környék hosszabb-rövidebb kirándulásai is. Nagycenken Széchenyi Istvánnal, a legnagyobb magyarral "találkozhatnak". A fertőszéplaki falumúzeum hangulatos tájházai után, Fertődön megismerhetik az Esterházy család fényűző életmódját, gyönyörű kastélyát. Egy másik útvonalon, a Fertő-táj, mint világörökség felfedezésére indulva, Fertőrákos római kori Kőfejtője és a határátkelőnél a Mithras-szentély érdemel figyelmet.

Város a természetben

A város a Soproni-hegység és a Fertő-tó melletti Balfi-dombság között, az Ikva patak völgyében fekszik. A környék mikroklímája kedvez a bortermelésnek: Sopron a kékfrankos fővárosa. A város lakóinak száma 60.000 fő körül mozog.

A természeti környezet üdítő, gyógyító hatású alpesi levegő, erdős hegyoldalak sétaútjai, kilátói, forrásai, a Fertő közelsége Sopront hazánk egyik legszebb, legkellemesebb üdülőhelyévé avatja. A várostól délre eső dombvidék, a Lővérek, Sopron legszebb, legelőkelőbb üdülő negyede, melynek varázsát a csendes erdők, fenyvesek, tölgyesek, gesztenyések, májusi gyöngyvirág, augusztusi ciklámen adja.

Múló évszázadok

Az észak-déli borostyánkőút és az ősi kelet-nyugati irányú távolsági útvonal metszésében a római korban egy Scarbantia nevű város állt. Fóruma a mai Fő tér helyén volt. A népvándorlás korában az egykor virágzó Scarbantia élettelen romvárossá vált, új település csak a honfoglalás után jött létre itt.

A XI. századra a régi római városfalat kiegészítették és felépült a vár is. Ekkor kapta magyar nevét, Suprun nevű ispánjáról. A helyet 1153-ban már fontos várként említik. A vár köré szerveződő település a XIIII. században fejlődött várossá, majd a XIV. századi Magyarország legfontosabb,  ún. tárnoki városai közé emelkedett. Növekedését nem gátolták az oszmán háborúk sem. 1529-ben a törökök feldúlták ugyan a várost, ám az nem került török hódoltság alá. A megszállt területekről sokan menekültek Sopronba. A város így lassan a törököktől szabad terület központjává vált, melynek feladata az európai kultúra befogadása és közvetítése volt a három részre szakadt ország felé. Jelentőségét jelzi, hogy Sopronban többször országgyűlést is tartottak. E mellett a reformáció magyarországi terjedésének egyik központjává is vált.

1676-ban hatalmas tűzvész pusztított Sopronban, amelyben a város nagyobb része leégett. Ezután a régi középkori épületek helyén barokk épületeket emeltek, ekkor alakult ki a mai belváros, és építették újjá a Tűztornyot is. A nagyjából egységesen barokk arculat nemcsak külsőségeiben tette újjá a várost. Életmód és kultúra terén a városépítészethez hasonlóan sokat lépett előre a XVIII. század idején.

1921-ben, a trianoni békeszerződés után népszavazás döntötte el, hogy Sopron és a környező nyolc község melyik országhoz tartozzon. A soproniak Magyarország mellett döntöttek, ekkortól hívják a leghűségesebb városnak (Civitas fidelissima).