Hévíz

Bemutatkozás

Hévíz a Balaton nyugati csücskén, Keszthelytől mindössze néhány kilométerre található. A Hévízi tó természetvédelmi területen fekszik. A tavat körülvevő lápok, forrásbarlang és a tó is védett természeti ritkaság. Ellentétben a világ többi melegvizes tavával, melyek általában vulkanikus eredetű agyag- vagy sziklatalajban nyugszanak, a hévízi tőzegmedrű forrástó.

Szimbólum: a tavirózsa
A tó legszebb növénye a tündérrózsa Hévíz szimbóluma lett, s bekerült a város címerébe és zászlajába is. Az indiai és egyiptomi színes tündérrózsákat 1898-ban honosították meg a tóban. Az őshonos fehér tündérrózsa inkább a lefolyócsatornában fordul elő. A szigorúan védett növények virágzása már nyár elején elkezdődik, s egészen november végéig eltart. A tündérrózsa levelei a tó párolgását fékezik, a fenéken szertekúszó indák pedig a rádiumos gyógyiszapot védik. A fürdőhely levegője tiszta, por és páramentes. A tóhoz vezető promenádot padsor övezi, megállásra, ráérős szemlélődésre késztetve az üdülővendégeket. A sétány hangulatát köztéri alkotások sora teszi még hangulatosabbá.

A városbölcső: Egregy
Hévíz nem csupán gyógytaváról, hanem a hozzátartozó egregyi borvidékről is nevezetes. 
A ma Hévíz részét képező Egregy középkori falu volt, amely a török időkben elpusztult, majd a XVII. században német telepesek élesztették újjá. A kis városrész egykor virágzó szőlőkultúrájának hagyományait őrzik ma is az itt termelő borászok és vendégfogadók. Ha a fürdőkúrától felfrissült vendégek kedvet kapnak a sétához, a műemlékek megtekintéséhez, a jó falatokhoz, és a jó borokhoz, akkor neki kell vágni a település leghangulatosabb fertályának felkereséséhez, azaz irány Egregy! Tehetjük ezt gyalogosan szőlő táblák között bandukolva, a XIII. századi Árpád kori templom mellett elhaladva - vagy szezonban a város központjából induló kisvonattal.

dr. Schulhof Vilmos sétány
A sétáló utca végén álló ?télifürdő? épületétől induló dr. Schulhof Vilmos sétány a tófürdő főbejáratához vezet. A platán fákkal beárnyékolt, padokkal szegélyezett sétány egyik oldalán a hévízi tó, másik oldalán a Szent András Reumakórház történelmi épületei tárulnak elénk. Az itt látható épületek az 1870-es években épültek, majd az 1900-as évek elején alakították át őket a ma is látható kétszintes házakká.

Sétáló utca
A Rákóczi utca teljes hosszában sétáló utcaként funkcionál. Ez az utca köti össze a Széchenyi utcát (ami a főutca) a dr. Schulhof Vilmos sétánnyal. A sétáló utcát az 1920-as években épült villák szegélyezik, amelyek ma már felújított formában apartmanoknak és kávézóknak adnak helyet. A sétáló utca közepén találjuk a Fontana Filmszínház épületét, vele szemben pedig az id. dr. Moll Károly teret egy szökőkúttal és mögötte Moll Károly egész alakos bronz szobrával. Moll Károly a súlyfürdő ?atyja?, amit Hévízen fejlesztett ki az 1950-es években.

Hévízi Muzeális Gyűjtemény
Hévízen nemcsak testben, hanem szellemben is felfrissülhet. Egy kellemes délutáni séta során érdemes megtekinteni a Hévíz Muzeális Gyűjteményt, mely a sétálóutcai Fontana Filmszínház emeletén található. Az ide látogatók az állandó kiállításon megismerkedhetnek Hévíz 210 éves múltjával a helytörténeti kiállító teremben, valamint megnézhetik a múzeumban kialakított id. dr. Moll Károly emlékszobát, melyet a híres hévízi orvosok emlékére hoztak létre.

A Hévízi tó - világszám!
A Hévízi Gyógytó a világ legnagyobb biológiailag is aktív, természetes termáltava. A 4,4 ha vízfelületű tó gazdag ásványanyag tartalmú forrása 38 m mélyen található barlangban fakad, ahol több tízezer éves meleg és hideg karsztvizek keverednek egymással. Innen a kevert gyógyvíz egy szűk folyosón halad tovább, majd egyenletes, 38,5 °C-os hőmérsékleten jut a forrásbarlangból a gyógytóba. A víz hőmérsékletéből és sajátos összetételéből adódóan a tó élővilága is rendkívül egyedi. A víz és iszap mikroorganizmusai nagyban hozzájárulnak a tó gyógyító erejéhez. A kénbaktériumok ként vonnak ki a vízből, más baktériumtörzsek pedig a tőzeg lebontásában, és a gyógyiszap kialakításában játszanak fontos szerepet. A víz hőmérséklete télen 23-25 °C, nyáron akár a 33-36 °C-ot is eléri.
A Hévízi gyógytó a világ legnagyobb biológiailag aktív, természetes termáltava, mely testet és lelket egyaránt felüdít. Az ernyedt, lebegő érzés a vízben, a ringatózó lótuszok és a fák zöldellő lombkoronája nyugtatja az idegrendszert, s együttesen a gyógyulás pszichikai elemét jelentik. Télen a kicsapódó gőzből párasapka képződik a tó felszínén, ami gátolja a víz lehűlését, ugyanakkor egy természetes inhalatorium alakul ki.
A láperdő jellegű gyógypark északon, keleten és délen csak korlátozottan látogatható, a kiépített gyalogutakról letérni szigorúan tilos. A tó és az azt övező véderdő egymásra gyakorolt hatásával sajátos, helyi mikroklíma alakul ki. A vizes területek okán a helyi klíma kiegyenlítettebb. Az erdők felfogják a szeleket, a tó és környezete gyakran párába burkolózik.

Keszthely
A város mintegy 35 km-re fekszik Zalakarostól, a Balaton partján. A Balaton fővárosának nevezett település állandó lakosságának száma körülbelül 25.000 fő. A város legnevezetesebb épülete a Festetics Kastélymúzeum. A kastélyt gróf Festetics Kristóf kezdte építtetni 1745-ben. A család az évszázadok alatt tovább bővítette, s a múlt században alakult ki mai képe. Érdemes még rövid látogatást tenni a Georgikon Majormúzeumban, mely az egykori tangazdaság épületében működik, a Balatoni Múzeumban, ahol a Balaton és az ember című állandó kiállításon kívül rangos képzőművészeti tárlatok kaptak elhelyezést. A családosok számára is vonzó lehet a Babamúzeum - Panoptikum - Csigaparlament hármasa a sétálóutcánál levő múzeumban. Közép-Európa legnagyobb Babamúzeuma mellett 40 híres ember életnagyságú figurájával és 4,5 millió darab, 28 millió éves pannon-tengeri csigából készült óriás makettel lehet ismerkedni. A Marcipánmúzeumban a cukrászati kiállítás mellett a családias hangulatú cukrászda saját készítésű hazai és bécsi cukrászati specialitásait is meg lehet kóstolni.