Leányfalu a 11-es műúton Budapesttől 27 km-re fekszik. Menetrendszerinti autóbuszjáratok közlekednek Budapestről, Szentendréről és Esztergomból. Nyáron pihentető, kellemes az utazás a Budapest-Esztergom hajójáraton is. Budapestről kiépített kerékpárút is vezet Leányfalura!
A Kati Pihenőház Leányfalu csendes, üdülő övezeti területén fekszik. Szerencsés elhelyezkedése biztosítja, hogy a pihenőház vendégei hegyvidéki, csendes, madárdalos - tücsökzenés környezetben élvezhessék pihenésüket, ugyanakkor gyalog is, néhány perces sétával elérhessék a gyógyvizű Termálfürdőt, a vendéglőket, a Duna parti Petőfi sétányt, az élelmiszer boltokat.
A pihenőház 2 ágyas, pótágyazható, nemdohányzó szobákkal várja Önöket, melyekhez külön fürdőszoba és külön kompletten felszerelt teakonyha tartozik. A Kati Pihenőház - mint ahogy a felújított Termál-Gyógyfürdő is - egész évben várja, gyógyulni, pihenni vágyó kedves vendégeit. A strandhoz közel, teniszpálya működik, mely télen fedett, ugyanitt műkorcsolyapályát is létesítenek a téli szezonban.
A vendéglátók a vendéglátásban szerzett sok éves tapasztalatuk mellett a "Falusi és Agroturizmus Országos Szövetségének" tagjaként is garantálják Vendégeik igényeinek maradéktalan kielégítését.
A XIX. század hatvanas évei végén fedezték fel a fővárosiak a Szentendre és Tahi közti Duna-partszakasz erdős, dombokkal övezett vonulatát, a hajdan Pócsmegyerhez tartozó Leányfalu-pusztát. Ez időben csak egy kocsma és néhány présház állott a főút mentén és a Pince-hegy lejtőjén. A mintegy 5 km-es partsávon azonban gyors egymásutánban épültek a csinos nyaralók. Az első települők közé tartozott Szendrey Ignácz és veje, Gyulai Pál; az ő szorosabb társaságuk tagjain kívül az akkori színész világ jelesei, művészek, valamint Budapest tehetősebb kereskedői települtek meg Leányfalun.
A második települési hullám a XX. század elejére esett: folytatódott az író-művész fészekrakók hagyománya. Ebből az időből származik néhány híres-neves személyiség nyaralója (pl. Móricz Zsigmondé), melyben ma is a leszármazottak laknak.
Leányfalu "virágkorát" a két háború közötti időben élte, híresek voltak a helybéli Iparoskör színielőadásai, az Anna-bálok, hangversenyek, szüreti mulatságok. 1936 óta Leányfalu üdülőhely. A nagy változás a második világháború után következett be, 1949-ben önálló község, 1970 óta nagyközség, állandó lakosainak száma kb. 1600 fő (2005).
Az 1960-as évek végén eszközölt próbafúrások eredményeként 63 fok körüli hévíz tört fel a földből, és így megépülhetett a termálvizű strandfürdő, melyet a közelnúltban újítottak fel. A strand május 1-től október 1-ig fogadja a fürdőzők népes seregét.
A kb. 600 hétvégi ház nyaralói, valamint az átmenő nyaralók ellátásáról kb. 10 vendéglátó egység (éttermek, pecsenyesütő, fagylaltozó, kávézó) gondoskodik, valamint 3 élelmiszerbolt, diszkont áruház, húsbolt, vegyes áruk üzletháza, kertész-barkácsbolt, rövidáru, stb. üzletek állnak a nyaralók rendelkezésére. Állandó orvosi-, fogorvosi- és gyermekorvosi rendelők működnek.
A Római Katolikus Templom és a Szent Gellért Lelkigyakorlatos Ház, valamint a Református Egyházi Szeretetotthon kápolnája fogadja a lélekben megújulni kívánókat.
A pihenőház az alábbi szolgáltatásokkal áll a rendelkezésére:
