Tápiószentmártoni Strand- és Termálfürdő

Bemutatkozás

Medencék

Az Alsó-Tápió mente legnagyobb lélekszámú faluja a verhetetlen versenyló, Kincsem emlékmúzeumáról, a gyógyító hatásúnak tartott Atilla-dombról, valamint az ország egyik legismertebb ősi emlékéről, a falu határában talált szkíta aranyszarvasról nevezetes.  

A település az őskor óta lakott hely, melyet a határában 1923-ban feltárt fejedelmi sírból származó pajzsdísz, a szkíta aranyszarvas is tanúsít. (Eredetije a Nemzeti Múzeumban, másolata a tápiószelei Blaskovich Múzeumban látható.)  

A település első okleveles említése 1459-ből származik. A XV. században a Pányi-Gáldi család, illetve Werbőczy István birtokolta. A törökök kivonulásakor elnéptelenedett. Későbbi birtokosai közül a legnagyobb hírnevet a Blaskovich família szerezte. Közülük is kitűnt Blaskovich Bertalan, aki a XIX. század első évtizedeiben részt vett a Kisfaludy Károly által szerkesztett Auróra című folyóirat megindításában (1822), és jelentősen támogatta a hazai lóversenyzést. Ernő fia alapította azt a híres ménest, amelyben a Kincsem nevű versenykancát is nevelték.