Parádfürdői Állami Kórház

Bemutatkozás

Medencék

Típus Jelleg Hőfok Szám
gyógymedence fedett 1
gyógytornamedence fedett 29 1

A Parádfürdői Kórház komoly történelmi múltra visszatekintő intézmény, mely már a XVIII. században is kedvelt gyógyhely volt.

Ma Magyarország egyik legismertebb rehabilitációs szakkórháza. Az országos felvevőkörrel rendelkező kórház a Mátrában található 290 méter magasan, festői környezetben, hatalmas erdők által körbevéve. A Tarna patak völgyének éghajlata kiegyensúlyozott, klímája középhegységi.

A környék forrásaiból származó ásványvizek gyógyászati értéke felbecsülhetetlen. A területen három, egymástól eltérő típusú, kiváló gyógyhatású víz található, amelyeknek Parád a hírnevét köszönheti.

1. Vasas-timsós fürdővíz

Elsősorban speciális nőgyógyászati alkalmazása terjedt el: nőgyógyászati gyulladásos kórképekben, meddőség bizonyos formáiban, petefészek működés rendellenességeiben és hormonális diszfunkciók esetén, valamint nőgyógyászati műtét utáni állapotok gyógykezelésében ad kiváló eredményt.

2. Kénes-hidrogénkarbonátos-savanyúvíz (Csevice vagy Parádi víz)

Gyomor-bélbetegségek, cukorbetegség, hasnyálmirigy- és epebetegségek esetén, krónikus székrekedésben, valamint hurutos kórképekben (légúti-húgyúti hurutok) hatásos. Kizárólag ivókúra formájában alkalmazandó

3. Vasas-lítiumtartalmú savanyúvíz (Clarissa forrás)

Parádóhuta dél-keleti végében, a Sárga sáv turistajelzés mentén, az erdő szélén bújik meg a Clarissa-forrás. Szénsavtartalmával a szervezet hőmérsékletét növeli, gyorsítja a vérkeringést, vastartalma miatt pedig a vérképzésben van jelentősége. Szintén ivókúra formájában használatos. Vashiányos vérszegénységben, ideggyengeség, kimerültség állapotában alkalmazható. A vizet természetesen mindenki fogyaszthatj,; kifejezetten üdítő hatású, jó szomjoltó. A közelmúltban felújított, jól kiépített vízvételi helynél bárki megtöltheti kulacsát.

A Parádfürdői Kórház 2007. május 1-től az alábbi - TB által finanszírozott - osztályokon várja gyógyulni kívánó betegeit:

Fekvőbeteg ellátás: 

Mozgásszervi Rehabilitációs Osztály
Mozgásszervi reumatikus betegségek kezelése

A szakterületre vonatkozó konzervatív terápiás lehetőségek kihasználásával szakorvosok, fizioterapeuták, gyógytornászok valamint a nővéri és ápoló személyzet együttmüködő munkája hivatott segíteni a betegek gyógyulását. Labor- és képalkotó, valamint denzitometriai diagnosztikai hátterünk tovább segíti a betegek állapotának felmérését, nyomonkövetését.
A mozgásszervi gyógyászat a gyulladásos valamint degeneratív gerinc- és ízületi megbetegedések, csontrendszeri és izombetegségek, neurológiai kórképek, valamint bizonyos belgyógyászati betegségek mozgásszervi manifesztációinak gyógykezelését foglalja magában. Emellett stroke esetek, posttraumás állapotok, amputáción valamint traumatológiai, ortopédiai és idegsebészeti műtéten átesett betegek korai és késői rehabilitációját is végezzük.
Az osztályos felvétel előjegyzés alapján szerveződik, ill. postoperatív rehabilitáció esetében azonnali elhelyezésre is van lehetőség.

Krónikus Gasztroenterológiai Osztály
A gyomor- és bélrendszer az emésztőszervek krónikus betegségeinek kezelése

műtétek utáni korai rehabilitáció
mesterséges táplálásra szorulók
krónikus emésztőszervi betegek kezelése
reflux betegség
ulcus betegség
idült hasnyálmirigy gyulladás
máj-epeutak betegségei (funkcionális és organikus)
vastagbél betegségek - IBS, IBD
korábban különböző nagy hasi műtéteken átesetett betegek késői kezelése

Krónikus Belgyógyászati Osztály
A krónikus epe-, hasnyálmirigy és májbetegségek vizsgálata és állapotjavítása

Krónikus Nőgyógyászati Osztály

Női meddőség különböző formáinak kezelése:

  • sikertelen, asszisztált beavatkozások, terhességek
  • kismedencei szervek elégtelen vérellátása
  • krónikus kismedencei gyulladások fennállása
  • IVF beavatkozások előtti felkészülés
  • súlytöbblet miatti hormonális elégtelenség

Nőgyógyászati krónikus gyulladások, idült állapotok megszüntetése

Műtéti beavatkozások elő- és utókezelése, rehabilitációja (Műtét utáni rehabilitáció:
szövődményes sebgyógyulás - méhen kívüli terhesség, hasi összenövések -
inkontinencia műtéti elő és utókezelés)

Járóbeteg szakrendelések:

  • belgyógyászat
  • gasztroenterológia
  • nőgyógyászat
  • osteoporosis
  • reumatológia
  • röntgen

További szolgáltatások:

Testsúly-csökkentő programokon való részvétel

Menedzserszűrések, egészségügyi szűrések elvégzése

Rekreáció és pihenés csendes nyugodt környezet

Megközelítés

Autóval: Az Intézet legegyszerűbben Gyöngyös ill. Eger felől, a 24-es számú főúton közelíthető meg.
Autóbusszal: Közvetlen autóbusz járat közlekedik Budapest és Parádfürdő között.

Fürdőtörténelem

A Parádfürdői völgyet 1730-ban említették először gyógyhelyként. Az első leírás a Parádi gyógyvizekről ugyanezen évből származik, Bél Mátyás tollából, amely "sósvíznek" nevezi az akkor már gyógyvízként használt vizet.
A táj szépsége, kedvező klimatikus adottságai, ivásra és fürdésre alkalmas gyógyvizei országos és nemzetközileg ismert gyógyhellyé tették Parádfürdőt.

1763-ban Mária Terézia magyar királynő - osztrák császárnő rendelete szerint Magyarország gyógyfürdőit vármegyénként fel kellett mérni. Minden hatósági orvos (fizikus) köteles volt környezetének vizeit összetételére és nyilvántartott gyógyító hatására nézve, megvizsgálni. Heves megyében Dr. Markhót Ferenc egri orvos kapott megbízást a feladat elvégzésére. Ő fedezte fel, hogy Parádon, a helybeliek által "sósvíznek" nevezett víz, magas timsótartalommal bír. Mint írja: "Az ásványvizet a hegy tetejéhez közel, inkább úgy izzadja ki, nem annyira bugyog."
Markhot Ferenc a megfigyeléseket tudományos megállapítássá emelte és azt is leírta, hogy a parádi vízben a timsó mellett igen sok a "Vitriolum Matriale", azaz a vasgálic. Legjellegzetesebb reakcióként említi, hogy az egészen friss tejet azonnal megalvasztja. A császári leirat azonban elfelejtett arról intézkedni, hogy mi történjen a példásan elkészített jelentésekkel, így Markhot Ferenc tanulmányba illő jelentése is irattárba került, amely azóta is megtalálható a Heves Megyei Levéltárban.

1795-ben Kitaiber Pál európai hírű természettudós is elvégezte a gyógyvizek pontos kémiai analízisét. Óriási előrelépést jelentett, hogy a vizsgálat eredményét publikálta és közhírré tette, ami mind tudományos, mind gyakorlati következményeit tekintve, igen komoly jelentőséggel bírt a gyógyfürdőhely további életében.

1817-ben prof. Meissner még pontosabb vegyelemzés alá vetette a parádfürdői vizeket. A fürdő, melyre főként a timsógyártásra felhasznált kőzetek oldalékát alkalmazták, sokáig egészen kezdetleges formában működött. Fáy András szerint még 1819-ben is "a fürdőszobák keskeny rekeszek, többnyire nedves tégla padozattal és egy-egy homályos ablakocskával". A fürdéshez szükséges vizet üstökben melegítették, a melegvizet a "fürdőszobákba" vályúkon eresztették be. Nagy problémát jelentett, hogy a víz hőmérsékletét a fürdőző nem szabályozhatta, mint írja: "hosszas kiáltozásra hoz a fürdőleány hideg vagy melegvizet." A fürdés utáni pihenésre csak azoknak volt lehetőségük, akik a fürdőszobák melletti négy szoba valamelyikét bérelni tudták; "a szegényebb sorsúaknak a gyepen és a szüntelen szorult, szellős folyosókon kell a szabad ég alatt nyugodni, s gyakran betegebben elmenni, mint jött." "Pedig viszonylag elég sokan vették igénybe a gyógyfürdőt, a nyári hónapokban átlagosan napi 30, évente összesen kb. 3.000 fürdőzővel számolhattak." A parádfürdői timsós víz, mint később Fáy András leírta "sárgás színű, a víz íze timsós, összehúzó és tentás, vagyis gyenge vas ízű. Ha főzik barna alja marad: a nyers tölgyfát feketére festi."

1826-ban a debrői uradalom tulajdonosa a herceg Grassalkovits család volt, amely uradalomnak tartozékát képezte Parádfürdő is. Ugyanakkor Ullman Móric és Kaán Samu az egész debrői uradalmat, így Parádfürdőt is zálogjogon birtokolták. Ők - felismervén a parádi ásványvizek gyógyerejét - nagyszabású építkezésekbe kezdtek. A kor minden igényét kielégítő szállodák, ivócsarnokok épültek, 22 lakószoba, tágas étterem, biliárdszalon, bálterem, tágas kádak várták a vendégeket. Nagyszabású parkosítás indult, gyönyörű sétautakat alakítottak ki.

1827-től 1881-ig Parádon egymástól 6 km-re két fürdőtelep volt. A fenti építkezések után a fürdő látogatottsága állandóan emelkedett, ami szükségessé tette, a gyógytényezők szakszerű szolgáltatása érdekében fürdőorvos rendszeres alkalmazását. Ezt az állást elsőként 1828-ban Prunyi Mihály töltötte be. Prunyi Mihály sokat publikált az ivó- és fürdőkúrák hatásáról; 52 beteg részletes kórtörténetét dolgozta fel. A kezelések kizárólag orvosi javaslat alapján történhettek.

1845-ben Dr. Erdei Pál volt a parádfürdői fürdőorvos; aki 1853-ban "Parádi gyógyvizek" címmel 8 éves tapasztalatokra épített munkát jelentetett meg. A "vendég" és a "beteg" igényeinek összehangolása már az 1840-es években is problémát okozott, ezt jelzi Erdei dr. írása: "... a betegek nem találják meg a szükséges nyugalmat, a szórakozás végett összesereglett vendégek egy töredékének szilaj mulatozása elriasztotta az üdülni és gyógyulni vágyó betegeket."

A Przemy'i Lengyel Dániel szerkesztette 1853-ban megjelent "Fürdői zsebkönyv"-ben, amely Magyar-, Erdély-, Horvát-, Tóthország, a Szerb-Vajdaság, Temesi-Bánság, nem különben a Határőr vidék ásványvizeinek ismertetését tárgyalja; Parádfürdőről már a következőképpen tesz említést: "A magyar hon legjelesebb fürdőhelyei közé számítható." Ebben az időben Parádfürdő a Károlyi grófi család tulajdonába került és további dinamikus fejlődésnek indult.

1854-től újabb folyamatos építkezések kezdődtek. 1854-ben a Zsuzsanna lak, 1865-66-ban a timsós-tó, 1873-ban az Ybl szálloda, 1893-ban az Erzsébet szálló épült meg. Az épületek tervezője Ybl Miklós volt (az egyik szállodát későbbiekben róla nevezték el), kivitelezője Koch Henrik. A század végére 6 szálloda, 7 kisebb lakóház, 180 teljesen felszerelt lakószoba volt használatban. A fürdőket a fürdőorvos utasítása szerint látogatták a betegek és a fürdőorvos mellett egy ápolónőt is foglalkoztattak.

Századunkban a trianoni békekötés után Parádfürdő jelentősége különösen megnőtt, mivel számos, addigi gyógyhelyünk, fürdőink, vizeink elcsatolt területre esetek. Az 1930-as években létrejött a Nemzeti Közművelődési Alapítvány, amely Parádfürdő működtetését is átvette.
1932-ben folyóvízzel látták el és tovább bővítették a szállodákat. 1934-ben egy rendeletben "Parádfürdői Gyógyfürdő" néven az intézetet gyógyfürdővé minősítették. (Innen datálható a Parádfürdői Állami Kórház jogelődjének léte.)

1936-37-ben Parádfürdő szinte egészében elnyerte mai képét; a fürdőtelep és a régi épületek lebontásával új épületek építésére került sor. A régi fürdőtelep helyén új gyógyszálló épült, melynek földszintjén a vasas-timsós fürdő és a szénsavas fürdő szolgáltatásainak igénybevételére 32 kabint rendeztek be, és itt alakították ki a férfi- és női osztállyal rendelkező Vízgyógyintézetet, azaz Gyógyfürdő-kórházat. Ez az épület a Parádfürdői Állami Kórház jelenlegi épülete. A gyógyintézet első és második emeletén 82 szobát rendeztek be, 131 beteg elhelyezésére. Az intézetben klinikai laboratórium működött, a betegeket két orvos és egy ápoló látta el. A 30-as évek elején évente több mint 2000 beteget kezeltek itt. A mai társalgó területén kaszinó üzemelt, volt étterem, kávéház és akkor épült az oszlopos körfolyosó. A második világháború kisebb-nagyobb pusztításokat végzett az épületekben. Az 1942-es felmérések szerint ez időben a parádi gyógyfürdőt 6 szálloda és 3 villa jelentette, összesen 275 szobával. Tulajdonosa - változatlanul - a Nemzeti Közművelődési Alapítvány volt.

1952-ben a Nemzeti Közművelődési Alapítvány által fenntartott fürdőtelep megosztásával létesült a Parádfürdői Állami Kórház.

Az 1960-70-es években újabb építkezések és korszerűsítés révén az ágyak számát 131-ről 240-re emelték. Ezen ágyszámon belül 40 ágyas nőgyógyászati rehabilitációs osztály, a további 200 ágyon pedig rehabilitációs gasztroenterológiai osztályok működtek.
1982-ben volt a kórház soron következő rekonstrukciója, amely már elsődlegesen a komfortfokozat javítására irányult. A kórtermek egy részéhez fürdőszobákat alakítottak ki, amely révén az ágyszám 160-ra csökkent. A 160 ágy 40 ágyas nőgyógyászati és két 60 ágyas gasztroenterológiai osztályt foglalt magába. Az állami kórház mellett 162 ággyal SZOT Szanatórium (Erzsébet-, Ybl szálló) és egy gyermeküdülő (jelenlegi szociális otthon) is működött az 1980-as évek végéig.

1975-től 1979. januárjáig a Parádfürdői Állami Kórházat a Kékestetői Gyógyintézettel integrálták, majd 1979. januárjától az integrációt a Mátraházai Tüdőszanatóriumra is kiterjesztették; így Mátrai Állami Gyógyintézet néven a három intézmény közös igazgatás alá került. Ez az integrált lét 1994. január 01-ig tartott. Ez időtől, mint Parádfürdői Állami Kórház, ismét önálló intézeti formában működött.

2007. május 1-től a HospInvest csoport tagja, a Hatvani Kórház Egészségügyi Szolgáltató Kft. Parádfürdőn, 118 ágyon rehabilitációs fekvőbeteg szakellátást végez.

Wellnessvarázs kamatostól, jóváírással! Fektessenek be egy életre szóló élménybe és akár több mint 5000 Ft/fő jóváírást kaphatnak éjszakánként!
Egy kellemes este varázslatos téli hangulatban a kandalló előtt, forralt bort és fahéjas almát ízlelgetve. Másnap pedig relaxálás a Balneum SPA termálvizes medencéiben.
Vidéki élmények a Zichyben - télen is! Ajándék forró welcome drinkkel: forralt bor, pálinka, vagy gyümölcstea.
Mosonmagyaróvár - Győr-Moson-Sopron megye
Karácsonyi pihenés az AQUA Hotelben, mely a városban egyedülálló módon kínál vendégei részére a szállás részeként ingyenes, többszöri belépésre feljogosító termálfürdőbelépőt a szaunavilág használatával együtt.
Karácsonyi ajánlatok

Karácsony a Balneoban
Balneo Hotel Zsori Thermal & Wellness****

Advent - karácsonyi szünet
Calimbra Wellness és Konferencia Hotel****

Csendes Karácsony és Szilveszter
Hotel Aquamarin*** Hévíz
Szilveszteri ajánlatok

Szigetközi RETRO Szilveszter
Thermal Hotel Mosonmagyaróvár***superior

Szilveszter 2014
Családi Wellness Hotel Gyula****superior