Bemutatkozás
Medencék száma: 5
Medencék
| Típus |
Jelleg |
Hőfok |
Szám |
| gyermekmedence |
nyitott |
|
1 |
| gyógymedence |
nyitott |
|
1 |
| pancsoló |
nyitott |
|
1 |
| tanmedence |
nyitott |
|
1 |
| úszómedence |
nyitott |
|
1 |
Nagykáta Budapesttől 60 km-re található. A fővárosból a 31-es számú főúton és vasúton egyaránt megközelíthető. Gyógyvízű, ősparkkal rendelkező, korszerű, gyönyörű fürdővel várják a fürdővendégeket. A Nagykátai Gyógyfürdő 1998 májusában nyílt meg, igényes, szép környezetben, termálvizes úszó- és gyermekmedencével várja a fürdeni és pihenni vágyókat. 2002-től a termálvíz gyógyvíz minősítést is kapott!
Az 1989-ben városi rangot kapott településünknek ma már több mint 12 ezer lakója van.
Nagykáta története a XII. századig nyúlik vissza, amikor a Káta nemzetség letelepedett ezen a vidéken. A város határában, a kenderhalmon feltárt falu valószínűleg Nagykáta Árpád-kori előzménye volt. Hiteles írott forrás, a Váradi Regestrum is említi Káta falu nevét 1221-ben.
1743-ban Mária Teréziától mezővárosi rangot kapott a település, így országos vásárt tarthatott, ami serkentőleg hatott a kereskedelemre. 1716-tól már tanítója is volt a községnek. A céhes ipar fejlődése csak a XIX. század első évtizedeiben indult meg Nagykátán.
1849. április 4-én itt volt Görgey főhadiszállása, s részben Nagykáta határában zajlott le a tápióbicskei csata, melynek sebesültjeit Kossuth is meglátogatta a városban álló Keglevich-kastélyban, amelyben ma a polgármesteri hivatal működik. Április 4-e Nagykáta hivatalos városi ünnepe. Az ünnep alkalmából számos hazai és külföldi katonai hagyományőrző csapat érkezik a városba, és a hősök emlékének felelevenítése, valamint a koszorúzás után a Tápió partján, az egykori csatatéren felidézik az 1849-es ütközetet.
Legérdekesebb építészeti emlékünk a XVIII. században épült Keglevich-kápolna és a XVI. században épült, 1745 körül újjáépített Szent György templom. Jellegzetes és hangulatos épületegyüttes a bazársor, amely a közelmúltban történt felújítása után visszakapta századfordulós képét.
A város kulturális életét színesíti az évenként megrendezésre kerülő nemzetközi Kátai Tánctalálkozó, amely több évtizedes hagyományokra tekinthet vissza.
A város környékének számottevő része természetvédelem alatt áll. Állat-, madár- és növényvilága igen gazdag. Sok olyan fokozottan védett és veszélyeztetett faj is megtalálható itt, amely máshol alig-alig fordul elő. A madárvilág rendkívüli gazdagságát jelzi, hogy a Nemzetközi Madárvédelmi Tanács (ICBP) a vidéket 1992-ben felvette az európai jelentőségű madárélőhelyek listájára.