Kunhegyesi Szent István Termálfürdő

Bemutatkozás

Medencék

A strand a város központjától 1,5 kilométerre, külterületen, a 34. sz. főútvonal és a vasút kereszteződésénél Tiszafüred irányában jobbról van a Kunmadarasi úton. Területe 7,1 ha, ebből a zöldterület 90%. A zöldterületen mindenki megtalálhatja a neki pihenésre legalkalmasabb helyet. A medencék környékén napozhatunk, a távolabbi füves terület, labdázásra, játékra csábít. A bejárattól balra van a 100 egységes kabinsor és az újonnan épített női-férfi öltöző, előtte a 18x33m-es felújított feszített víztükrű, 28-30 fokos úszómedence. Kicsit távolabb található az újonnan épített termál medence (38 fokos), melegített vízű strandmedence (31-32 fok), melegített vizű pancsoló (31-32 fok), mely medencék élményfürdő elemekkel lettek felszerelve (gomba, vízesés). Található még kispályás focipálya, valamint strandröplabda pálya is. A strandfürdő 2008. május 1-én nyitott meg.

A fürdő vizét 998 méteres termálkút adja, 56 fokos kifolyási hőmérséklettel, 250 literes percenkénti vízhozammal. Az ezer méter mélyről feltörő jódos termálvíz reumás panaszok, megbetegedések, kezelésére, nőgyógyászati megbetegedések, mozgásszervi panaszok gyógyítására ajánlott, de jótékonyan hat a fáradt idegekre is. A fürdő kellemes, csendes környezete kiválóan alkalmas a nyugodt kikapcsolódásra.

Kunhegyes tízezres település a Nagykunságon, közel a Tiszához, távol a nagyvárosok és forgalmas utak zajától. Megközelíthető Budapest-Debrecen 4.sz. főút fegyverneki leágazásától a 34-es úton (16 km) valamint az M3 úton Füzesabonyig majd a 34-es főúton.

A kisváros, mely megtartotta ősi jellegét, élénk kulturális életet él. Az alföldi falu hangulatát tükrözi az ideérkező számára a máig élő kézműves hagyomány, az itt élő emberek múltját és mindennapjait idéző néprajzi gyűjtemény valamint a korhű bútorokkal berendezett Kunkapitányház.
Földjeit hullámzó búzamezők, kukoricatáblák tarkítják. A napraforgó sárga színpompájú sokasága között emelkednek ki az őseink elfelejtett üzenetét sugalló kunhalmok.
Az alföldi puszta szépsége, az időjárással dacoló műemléki épületek, köztéri szobrok kirándulást, a település gyógyvize pihenést és gyógyulást kínál. A jó vadászmezők, ügyességet és kitartást igénylő kerékpáros túrák, valamint népművészeti alkotóhelyek várják az aktív pihenést kedvelőket,  miközben éhségüket csillapíthatják az ősi hagyományos módszerrel készített kun ételek bőségével.
Építészeti emlékeink közül különös figyelmet érdemel a Kunhegyes jelképeként is említhető, a központban található, klasszicista stílusú református templom, az Alföld legnagyobb kéttornyú református temploma, az "Alföld katedrálisa".
A város határában található az 1859-ben épült Komlóssy-féle malom, amelynek renoválása megtörtént, ma népi műemlék.

A Nagykunságról
A Nagykunság történeti-néprajzi eredetű tájfogalom, amely eredetileg Karcag, Kisújszállás, Kunmadaras és Kunszentmárton, valamint a beléjük olvadt puszták és a XVI. századtól hozzájuk kapcsolódó Túrkeve és Kunhegyes határát foglalta magában. Ma már gyakran, mint földrajzi tájegységről beszélünk róla és kissé elnagyoltan Szolnok megye tiszántúli részével azonosítjuk.
A kora-középkorban még lakatlan vagy gyéren lakott vidékeken királyaink idegen népeket engedtek megtelepedni. Sőt különleges kiváltságokkal felruházott, a megyéktől nem függő közigazgatási egységekbe szervezték lakóhelyüket - ma talán azt mondanánk, autonóm területeket biztosítottak nekik. Így telepedtek meg hazánkban a kunokon kívül a jászok, és késõbb a hajdúk is.

Évente visszatérő programok
Városi Majális, Ikrek hava-Ikrek Napja (május), Jászkun Citeratalálkozó (május), Pünkösdölés, Legénybot Alkotótábor, Gasztronómiai rendezvények, Hegyesi Napok (június), Mihály napi sokadalom (szeptember), Fogathajtó verseny (szeptember), vásárok (április és szeptember utolsó vasárnapja).