Jászárokszállási Termál- és Strandfürdő

Bemutatkozás

Medencék

A nyolcezres kisváros a Jászság legészakibb települése, a Mátrától alig 20 km-re található. Jászárokszállás az M3-as autópályától Gyöngyös Kelet csomóponttól Adács, majd Vámosgyörk községek érintésével 15 km távolságra van.
A város legvonzóbb létesítménye a termálvizes strandfürdő, amely kedvelt nyaralóhellyé alakította Jászárokszállást.  Bár jelenleg a fürdő vizét még nem minősítették hivatalosan gyógyhatásúnak, kémiai összetétele miatt - alkálihidrogén-karbonátos termálvíz - baleseti és műtéti utókezelésekre, mozgásszervi, reumatikus megbetegedések kezelésére javasolt használata. A fürdő környékén 400 üdülő, nyaraló található. Az üdülőövezeten belül pedig egy faházas kemping, ahol 1 hektárnyi területen szabadtéri játékokkal, sátorhelyekkel, faházas elszállásolási lehetőséget biztosít 120 fő részére.
Az utóbbi években elkezdődött a termálfürdő korszerűsítése. 2004-ben egy feszített víztükrű, csempézett, vízforgatóval ellátott úszómedencét adtak át. A medence környékén díszburkolatot és kerti bútorokat helyeztek el. Ezzel e beruházással megvalósult a strandfejlesztés első üteme, amelyet a pályázati lehetőségektől függően további két ütem követ. Megépül egy 700 m²-es élménymedence, és átépítésre kerül a termálmedence, valamint megújulnak és egy helyre, új épületbe költöznek az öltözők és vendéglátó egységek.
A Termál- és Strandfürdő közelében található a 3 hektár vízterületű Peres-laposi tó, amely közkedvelt horgászhely. A város határában a Jeddi-Farmon fogathajtásra, túralovaglásra, vadász és tereplovaglásra van lehetőség.

Jászárokszállás nevét a Csörsz-árokról kapta, mely a várostól keletre indul és a Tisza mellett végződik. Az árok eredetéről népmonda is maradt ránk, az azonban kétségtelen, hogy a majd 100 km hosszú árok egy ókori hadászati védrendszer tagja volt, melyet a IV. században a szarmaták készítettek. Nyomvonala még sejthető, helyenként felismerhető.
A népvándorlás utolsó hulláma sodorta ide a jászokat a 13. században IV. Béla király letelepítése során. Mária Terézia Árokszállást városi rangra emelte és ezzel vásártartási jogot is adományozott. 1850 után nagyarányú kirajzás figyelhető meg. Az árokszállásiak birtokokat szereztek a közeli településeken, távolabbi birtokaik pedig önállósultak. Önálló településként vált le róla Kerekegyháza (1862) és Jászszentandrás (1855). A község fejlődése felgyorsult. 1879-ben már 199 önálló iparos dolgozott a városban, 1925-ben pedig 52 kereskedőről is tudunk. Ugyanakkor 13 kocsma, 2 vendéglő 3 kávéház és 1 szálloda működött. Ezek már az idegenforgalom létezését igazolják.

Jászárokszállás élénk kulturális élete és magas színvonalú programjai, sportrendezvényei minden évben látogatók ezreit vonzzák a városba. Legvonzóbb, legnépszerűbb rendezvényeik: Flórafarsang (február), Árokszállási Jász Bál (február), Város Napja (május), Nemzetközi Suzuki Találkozó (június), Árokszállási Nyár (július), Fortuna Táncgála (július), Tűzoltóbál (július), Néptáncgála (augusztus), Szent István napi ünnepségsorozat (augusztus), Széchenyi  Lovasnapok (szeptember), Regionális Felnőtt Amatőr Színjátszó Találkozó (október).

Fürdőzés után érdemes sétálni egyet a városban is. A város legfontosabb építészeti, történeti látnivalója a kívül-belül csodálatosan felújított barokk műemlék templom, valamint az előtte lévő téren álló, ugyancsak barokk Mária oszlop. Szintén barokk stílus jegyeket visel, a külső Fogadó XVIII. század első feléből származó műemlék épülete. A Fogadó hasonmása felépült a Szentendrei Szabadtéri Múzeumban is. Jászárokszállás különös színfoltja az 1994-ben létrehozott Jász-ház, amely egy módos gazda hagyományos lakberendezését mutatja be.