Húsvéti jelszavunk: mértékletesség

Tudjuk, a húsvét elnevezése eredetileg a 40 napos keresztény böjti időszak lezárására utal, ugyanis ekkor lehetett először húst fogyasztani. A negyven böjti nap lezárása húsvét vasárnapja, amikor jellegzetes ételek kerülnek az ünnepi asztalra, mint a sonka, kalács, tojás, torma és a bor. Természetesen az ünnep részét képezik a finom ételek és az húsvéti közös étkezések során együtt töltött idő, de ha kicsit odafigyelünk, nem feltétlenül kell hirtelen felszedett kilókkal és kellemetlen teltségérzettel elköszönnünk az aranyos húsvéti nyuszitól.

Talán a legfontosabb és mindenekfelett álló jó tanács, hogy ügyeljünk a mértékre!
Bármit is fogyasztunk ne együnk többet, mint amennyire a szervezetünknek szüksége van. Az ünnepi étkezések sokszor azért tartalmaznak túl sok energiát, mert addig ettünk az ételből, amíg volt belőle az asztalon. A nagy mennyiségű, zsírban és fűszerekben gazdag étkezés pedig szervezetünket nagyon megterheli. Természetes, hogy a sok-sok finomságot látva szeretnénk mindent megkóstolni, de figyeljünk rá, hogy mindenből csak kis adagokat szedjünk a tányérunkra.

Húsvétkor a hűtőnk tele van finomabbnál finomabb falatokkal, ráadásul ezen az ünnepen nem maradhatnak el a finom reggelik sem, hiszen ilyenkor több ideje van a családnak, hogy békés beszélgetés közepette együtt töltsék el a nap első étkezését, végig kóstolva a sonkát, a tojást, a krémeket és a kalácsokat. Figyeljünk rá, hogy ezek mellé az ételek mellé fogyasszunk minél több zöldséget és ügyeljünk rá, hogy a reggeli része legyen a gyümölcs is. Kiegészítésként készíthetünk kásás, köleses ételeket és érdemes a fehér kenyér helyett a sonka mellé a magasabb rosttartalmú zsemlét vagy kiflit választani. Sonkából válasszuk a húsosabb fajtát, hogy minél kevesebb zsírral alapozzuk meg a napunkat a reggelinél. Tojásból próbáljunk egynél esetleg kettőnél nem többet fogyasztani és bánjunk óvatosan a különböző krémekkel is, mivel ezek zsírtartalma is magas lehet.

A húsvéti menü fontos részét képezik a húsok, a sonka, a tojás és a kalács mellett a sütemények is. Próbáljunk meg ezek fogyasztásánál sem túlzásokba esni. A délutáni beszélgetésekhez nem feltétlenül szükséges egyfolytában sütit ennünk, érdemes inkább gyümölcsöt tenni az asztalra. Részesítsük előnyben a gyümölccsel, tejtermékkel készült változatokat a magas zsiradék tartalmú főzött krémek, linzertésztájú torták helyett. Ne feledkezzünk meg a húsvéthoz tartozó apró finomságokról sem. Készítsünk házi készítésű magas rosttartalmú aprósüteményeket, szárított gyümölcsöket, vagy bon-bonokat, az üzletekben kapható csokoládé nyuszik helyett! Gyerekek esetében is próbáljunk ügyelni a mértékletességre, nem olyan rossz az, ha az ajándékba kapott csoki mennyiség még húsvét után egy-két héttel is kitart.

Sokszor nem gondolunk rá, de az italokkal is vigyázni kell. Nemcsak az alkohollal, hanem a szomjoltónak szánt üdítő italokkal is. Itt is a mértékletesség a legfontosabb. Bár ünnepeken nem baj, ha az ember megenged magának egy-egy pohár édes üdítőt, a szomjúság csillapítására jobb, ha ásványvizet, gyümölcsteát vagy cukormentes limonádét választunk. Ugyanez vonatkozik az alkoholfogyasztásra is, melynek túlzásba vitele nemhogy balesetveszélyes, de káros és egészségtelen is. A mértékletes alkoholfogyasztás egészséges embernél nem okoz károsodást, de egy ilyen ünnepen nem ritka, hogy sokan, bár „mindenhol csak egy pohárral” isznak, mégsem sikerül mértéket tartani; a nap végén pedig jön a túlzott alkoholfogyasztás okozta rosszullét, illetve a másnaposság. E kellemetlenségek elkerülése mellett azt sem árt tudni, hogy az alkoholnak jelentős az energiatartalma is, egy-egy pohár szeszes ital még a süteményeknél is jobban hizlalhat.