A legnagyobb tévhitek a vízivásról

Testünk minden egyes sejtjének folyadékra van szüksége a megfelelő működéshez, és már a kismértékű kiszáradás is rossz közérzethez, fejfájáshoz vezethet. Van azonban néhány tévhit a hidratáltsággal kapcsolatban, amit érdemes eloszlatni.

Ez az állítás nem feltétlenül igaz - evéssel visszük be a napi folyadékszükségletünk nagyjából húsz százalékát. Ha elég zöldséget és gyümölcsöt fogyasztunk, sokat tehetünk a kiszáradás ellen: az uborka, a karfiol, a spenót és az eper víztartalma is 90 százalék fölötti, így érdemes őket az étrendünkbe építeni.

Gyakran hallani azt, hogy ha éhesnek érezzük magunkat, igyunk egy pohár vizet, mert lehet, hogy valójában csak nem vittünk be elegendő folyadékot. Valójában a testünk nagyon is tudja a különbséget, ráadásul a két érzet sem hasonlít egymásra, hiszen mindkettőnek más a mechanizmusa. Szomjúság esetén a sejtek vizet veszítenek, és kiszárad tőle a szánk. Az éhséget pedig többek között a hormonjaink és a vércukor szabályozzák, és a szervezetünk gyomorkorgással, illetve üresség-érzéssel jelzi.

Valójában ez egy becsült szám, ami a körülményektől függően lehet több, de kevesebb is. Számít az életkor, a napi fizikai aktivitás, az egészségi állapot is. Nagy melegben ennél nagyobb mennyiségre is igénye lehet a szervezetnek, ugyanakkor, ha folyadékban gazdag ételeket fogyasztunk, akkor kevesebb folyadék is elegendő.

Bár tény, hogy ha az étkezéseket valami magas folyadéktartalmú étellel, például levessel kezdjük, az eltelít, és kevesebb kalóriát viszünk be, önmagában a sima víz hamar kiürül a gyomorból. Ugyanakkor kutatások szerint, ha valaki hisz abban, hogy ivással szabályozni tudja az étvágyát, annál a pszichés hatás miatt működhet a dolog.