Egész Európában, sőt a világon is kuriózumnak számít az a geológiai kuriózum, ami Hévízen található. A Hévízi gyógytó a világ legnagyobb biológiailag aktív, természetes termáltava, mely testet és lelket egyaránt felüdít. Mindenki ismeri, vagy mégsem? Talán sosem ismerjük meg igazán, oly sok titkot rejt gyógyereje.
A Hévízi tó természetvédelmi területen fekszik. A tavat körülvevő lápok, forrásbarlang és a tó is védett természeti ritkaság. Ellentétben a világ többi melegvizes tavával, melyek általában vulkanikus eredetű agyag- vagy sziklatalajban nyugszanak, a hévízi tőzegmedrű forrástó. Az 1975-ben felfedezett, nagyméretű barlangban több hideg- és melegvizes forrás karsztvize keveredik össze egymással. Innen a kevert gyógyvíz egy szűk folyosón halad tovább, majd egyenletes, 38,5 °C-os hőmérsékleten jut a forrásbarlangból a gyógytóba.
A víz hőmérsékletéből és sajátos összetételéből adódóan a tó élővilága is rendkívül egyedi. A víz és iszap mikroorganizmusai nagyban hozzájárulnak a tó gyógyító erejéhez. A kénbaktériumok ként vonnak ki a vízből, más baktériumtörzsek pedig a tőzeg lebontásában, és a gyógyiszap kialakításában játszanak fontos szerepet. A víz hőmérséklete télen 23-25 °C, nyáron akár a 33-36 °C-ot is eléri.
A városbölcső: Egregy
Hévíz nem csupán gyógytaváról, hanem a hozzátartozó egregyi borvidékről is nevezetes.
A ma Hévíz részét képező Egregy középkori falu volt, amely a török időkben elpusztult, majd a XVII. században német telepesek élesztették újjá. A kis városrész egykor virágzó szőlőkultúrájának hagyományait őrzik ma is az itt termelő borászok és vendégfogadók.
Ha a fürdőkúrától felfrissült vendégek kedvet kapnak a sétához, a műemlékek megtekintéséhez, a jó falatokhoz, és a jó borokhoz, akkor neki kell vágni a település leghangulatosabb fertályának felkereséséhez, azaz irány Egregy! Tehetjük ezt gyalogosan szőlő táblák között bandukolva, a XIII. századi Árpád kori templom mellett elhaladva - vagy szezonban a város központjából induló kisvonattal.