Négy módszer a mindennapi stressz ellen

Ha túlságosan stresszes állapotba kerülünk, az izmaink megfeszülnek, a szívünk pedig felgyorsul, mígnem végül az állandó feszültséget a leggyengébb testrészünk fogja megsínyleni - ez lehet a gyomrunk, a szívünk vagy akár a reproduktív szerveink is. Szerencsére azonban van néhány módszer, melyek segítségével túljárhatunk a stressz eszén. Fogadja meg tanácsainkat, tartsa irányítása alatt az életét és maradjon nyugodt.

Stresszes helyzetben, az amigdala - agyunknak azon része, amely az érzelmi reakciók feldolgozásáért és raktározásáért felel - azonnal vészjelezéseket kezd küldeni. Erre reagálva a hipotalamusz - az az agyterület, amely a szervezet minden fontos élettani működését befolyásolja - útjára indítja azokat a stresszhormonokat, melyek eredeti funkciójuk szerint menekülésre vagy harcra sarkallnak. Ez a reakció igazán jó szolgálatot tesz nekünk, mikor szükségünk van az adrenalinra sokkra ahhoz, hogy biztonságba kerüljünk. Azonban minden esetben, mikor stressz ér minket - ha dugóban ülünk, vagy ha megugat minket egy kutya este a parkban futás közben - elindul ez a folyamat. Ennek köszönhető, hogy az amerikaiak 77 százaléka szenved stresszhez köthető kimerültségtől és fejfájástól. Nézzük, mit tehetünk annak érdekében, hogy csökkentsük a stressz okozta negatív hatásokat.

Ragaszkodjunk a rendszeres edzéshez, mivel nem csupán pillanatnyi megkönnyebbülést hoz számunkra, hanem ténylegesen újradrótozza az agyunkat. A Princetoni Egyeteme tudósai arra jutottak, hogy a stressz által aktivált neuronok eltűntek az egerek hippocampuszából, ha az egerek hat héten át kedvükre futkározhattak. Az agyra gyakorolt pozitív hatás azonban nem csak a futás esetében érvényesül, bármilyen fizikai aktivitás ugyanezt képes kiváltani. Ha olyan mozgásformákat sajátítunk el, melyek kihívás elé állítják a gyorsaságunkat, koordinációnkat vagy az egyensúlyérzékünket az ideális megoldás lehet - derült ki egy az agykutatással kapcsolatos tanulmányból.

Zumba vagy spinning? Szakítsak vagy maradjak? Mindennap ezernyi választási lehetőséggel nézünk szembe, vagyis ezernyi apró lehetőséggel, hogy elszúrjunk valamit - legalábbis így látják ezt a határozatlan emberek, mikor a végtelen lehetőségek sokaságát szemlélik. Nem csoda hát, hogy a határozott emberek szervezetében alacsonyabb kortizol stresszhormon szintje. "A határozatlan embereknek többnyire kevés az önbizalmuk és ezért aggódnak, hogy rossz döntést hoznak" - magyarázza Jim Taylor sportpszichológus. Ráadásul a sok idegeskedés azt is megnehezíti, hogy megfontoltan döntsünk.

A megoldást az jelentheti, ha tényekre alapozva egyszerűsítjük le a döntést - ez segít abban, hogy kivonjuk az egyenletből az érzelmeket és így könnyebb megérteni, valójában mi is forog kockán. Ráadásul minél több információval rendelkezünk egy témával kapcsolatban, annál megalapozottabban tudunk ítéletet mondani, így magabiztosabbak lehetünk a döntésünket illetően. Ha tehetjük, aludjunk egyet vagy kettőt a nagyobb döntésekre, ugyanis alvás közben agyunk feldolgozza szükséges adatokat, így segít a megfelelő döntés meghozatalában.

A legjobb barátnőnk már megint lemondja a megbeszélt vacsorát, mi pedig biztosítjuk róla, hogy semmi gond, miközben belül füstölgünk. Végül is miért kockáztassuk a barátságunkat egy kellemetlen konfrontációval? Hát azért, mert az érzelmek magunkba zárása szorongást okoz. De ha újraértelmezzük a nehézséget előidéző helyzetet az úgynevezett "újraértékeléses" stratégiával, az segít csökkenteni a stressz szintjét. A cél az, hogy a pozitív aspektusokat hangsúlyozzuk, míg a negatívakat alulértékeljük, ez pedig egy kiegyensúlyozottabb lelkiállapothoz vezet.

Ha legközelebb felhúzza magát valamin, próbálja pontosan meghatározni, miért lett dühös. Ezek után pedig tegye fel a kérdést, mik a pozitívumok, hogyan tekinthetne erre a szituációra ösztönző kihívásként és nem problémaként. Például ha kérdőre vonjunk barátnőnket szétszórtságáért, lehetőségünk lesz rá, hogy tiszta vizet öntsünk a pohárba, talán még közelebb is kerülünk egymáshoz. Egy nehéz munkahelyi projektből tanulhatunk, és akár még az önéletrajzunkba is beleírhatjuk. Ha változtatunk a hozzáállásunkon, annak azonnali hatása lehet. A héten próbáljon meg egy nehézséget újraértékelni ahelyett, hogy elnyomja az érzéseit és nézze meg, hogyan érzi majd magát. Ebből elkezdhet építkezni, míg természetessé nem válik ez a hozzáállás.

A pesszimisták gyakrabban lesznek náthásak vagy influenzásak és hosszabb ideig gyógyulnak, mint az optimisták.

Ha sokat mondogatja, hogy "ezt nem tudom megcsinálni" vagy "ez biztosan nem fog sikerülni", akkor feltehetően pesszimista. A pesszimisták harminc százaléka genetikusan hajlamos negatívan látni a dolgokat, de szerencsére nekik sem kell kétségbe esniük, hiszen a kérdéses gének módosulnak az életünk során szerzett tapasztalatok következtében. Az azonban nem elegendő, hogy egyszerűen pozitívabban kezdünk gondolkodni. A legjobb stratégia az, ha kerüljük a pesszimisták társaságát és optimista emberekkel vesszük körül magunkat, akiknek a hozzáállása ragadós. Már több tanulmányban is kimutatták, hogy mind a pesszimizmus, mind az optimizmus "fertőző". A pozitív személyiség titka, hogy mindennap legyen valamilyen célunk - ez lehet a munkával, a családdal vagy a barátokkal kapcsolatos, akár felkészülés valamilyen sportversenyre vagy jótékonykodás. Bármilyen olyan cél, amit valamilyen szenvedélyünk kapcsán érünk el, csökkenti a pesszimizmust és segít elkerülni a depressziót.