Furcsa követ köpött ki a tihanyi tűzhányó

Kiváló lehetőség a kirándulásra a Balatonalmádi mellett, Káptalanfüred határában található Köcsi-tó és a partján futó tanösvény. (Itt érdemes megszállni Balatonalmádiban.) A környéken korábban vörös homokkövet bányásztak, az egykori agyagbánya helyén alakult ki a bányató. A Köcsi-tó gazdag növényvilágában felelhető a lándzsás hidőr, a csikorgófű, a mocsári csetkáka és a deres szittyó. A szárazabb részeken a réti szittyó, illetve a fülemüle szittyó is megjelenik. Ritka növénye a kékeszöld harmatkása, melynek ez az első ismert bakonyvidéki előfordulása. A tótól kissé távolabb mocsári csetkáka, pajzsos veronika és csikorgófű haragoszöld állományai díszlenek.

Balatonedericsen található hazánk hetedik és a Dunántúl harmadik leghosszabb barlangja. A Keszthelyi-hegység keleti peremén húzódó három kilométer hosszú Csodabogyós-barlang cseppkőgazdagsága dunántúli viszonylatban páratlan. A fokozottan védett barlang a bejárata mellett is látható szúrós csodabogyó nevű örökzöld cserjéről kapta nevét.

A balatonfüredi Tagore sétány ősszel is ugyanolyan kiváló lehetőséget nyújt egy kellemes sétára, mint a forró nyári napokon. A Tihanyra nyíló panorámának és az emlékfák (az elsőt Rabindranath Tagore ültette 1926-ban gyógyulásának örömére) lombjainak köszönhetően a hűvös időben is remekül el lehet itt lazulni. A közelben helyezkedik el a Gyógytér középpontján álló Kossuth-forrás fölé emelt klasszicista ivócsarnok is, ami már 150 éve is a fürdőélet színtere volt: akkor is itt sétáltak a betegek a szénsavas vizet iszogatva.

Az aktívabb pihenésre vágyóknak érdemes ellátogatni a balatonkenesei nyolcvan méter magas löszfalhoz, mely Fűzfőtől Balatonvilágosig szegélyezi a Balatont. Kenese fölött emelkedik a nyugati partok legmagasabb pontja, a Partfő, vagy más néven Sós-hegy. Az itt található kilátóból csodás panoráma nyílik a tóra. További érdekesség a löszfalban található kilenc barlangnyílás, melyeket Tatárlikaknak vagy Töröklikaknak is neveznek. A hagyomány szerint a tatár és a török támadások idején ezekbe a nehezen megközelíthető barlangokba menekült a nép.

Badacsonyörs csodálatos természeti kincse az öt hektáron elterülő Folly-arborétum. Az Ábrahám-hegy nyugati oldalában található hatalmas élőfa-gyűjteményt körülbelül száz éve hozta létre dr. Folly Gyula. A többnyire fenyőkből álló arborétum ma három különböző korú növénypopulációt tartalmaz, ezeket a család három generációja telepítette.

A Balaton-felvidéken, a Balaton egykori szigetét képező vulkanikus hegy kúpján emelkedik a Szigligeti vár. A 13. századi erődítményből gyönyörű kilátás nyílik a környező vidékre és a hegy lábánál elterülő tóra.

Tihanyban található a Balaton környékének egyik legismertebb látványossága a tihanyi bencés apátság és persze a tihanyi echóról sem szabad elfeledkezni. A monostor alapító oklevele a legrégebbi, eredeti formájában fennmaradt magyar szórványemlék. A település további érdekességei az úgynevezett barátlakások. Ezek a bazalttufa sziklába vájt barlangok Közép-Európa egyetlen, aránylag épségben megmaradt középkori remetetelepét alkotják. Az ortodox görög szertartású remeték a XI-XIV. század között készítették el sziklafalba vájt celláikat, kápolnájukat és ebédlőtermüket. A cellacsoportokból mára csak három barátlakás látható, a többit az 1952. évi sziklaomlás betemette.

Számos furcsa legenda övezi a Zamárdi nyugati faluvégén fellelhető Szamárkövet. (Itt érdemes megszállni Zamárdiban.) Az erősen lekopott, hullámos felszínű sziklán egy vályúszerű mélyedést és ennek végén "tűzgödröt" látunk. A sziklához délről egy kör alakú, nehéz, faragott kő támaszkodik, a közelben több kisebb kő is található, melyeken két nyom látható. Az egyik legenda szerint anno erre járt a gyermek Jézus Szűz Máriával és Szent Józseffel szamárháton. A kő mellett elmenve a szamár odakapott a szikla oldalán kinőtt fűcsomóhoz, ezért lett a kő neve Szamárkő, a két nyom pedig Jézus láb- és a szamár patájának nyoma. Egy másik elképzelés szerint a követ a tihanyi tűzhányó dobta át ide vagy a vízözön hagyta itt. A "száraz" valóság pedig, hogy a különleges kő helyben képződött a vulkáni utóműködés idején. A mélyből feltörő gőzök és gázok, a forró víz és a benne lévő ásványi anyagok cementezték össze a homokot szilárd kőzetté. A szürke homokkőben egyébként megkövült csigák láthatók.